4. FEJEZET:
A RÉGÉSZETI LELETEK CÁFOLJÁK AZ EVOLÚCIÓT
Az evolúció elmélete szerint minden létezo faj valamilyen elodbol fejlodött ki. A korábban létezo faj megfelelo idoben valami mássá alakult, és ezen a módon jött létre minden létezo faj. Az elmélet szerint ez az átalakulás folyamatosan, évmilliók során következett be.
Ha ez lenne a valóság, akkor számtalan átmeneti fajnak kellett volna léteznie ez alatt a hosszú átalakulási folyamat alatt.
Például a múltban kellett volna lennie valami félig hal, félig hüllo élolénynek, amelynek vár voltak hülloszeru tulajdonságai is, de még rendelkezett a halak jellemzoivel is. Az evolucionisták ezeket a képzeletbeli élolényeket, amelyek szerintük valóban léteztek valamikor, „átmeneti formáknak” nevezik.
Ha valóban léteztek volna ilyen élolények, akkor több millió, sot milliárd kellett volna, hogy legyen belolük, számukat és fajtáikat tekintve egyaránt. És ami még fontosabb, az ilyen lények maradványait is meg kellene találnunk a régészeti leletek között. Az átmeneti formákból még többet kellene találniuk a régészeknek, szerte a világon. A fajok eredetében Darwin így magyarázta:
Ha az elméletem igaz, akkor minden bizonnyal a fajokhoz szorosan kapcsolódó számtalan átmeneti alak létezett… Ebbol következoen korábbi létezésük bizonyítékát csak a régészeti maradványok között találhatjuk meg.
Még maga Darwin is tisztában volt azzal, hogy ezek az átmeneti alakok hiányoznak. Remélte, hogy a jövoben majd megtalálják oket. Minden reménykedése dacára tudta azonban, hogy elméletének legnagyobb buktatója az átmeneti alakokra utaló nyomok teljes hiánya. Ezért A fajok eredete címu könyvének Az elmélet problémái fejezetében azt írta:
…Ha a fajok valóban fokozatosan alakultak ki egymásból, akkor miért nem látunk mindenhol számtalan átmeneti alakot? Miért nem zavaros az egész természet, ahelyett, hogy a fajok olyan jól meghatározottak, ahogy most látjuk oket? … de, ha ahogy az elmélet feltételezi, számtalan átmeneti alak létezett, akkor miért nem találjuk meg maradványaikat a földrétegekbe ágyazva? … De az átmeneti idoszakokban, amikor az élet átmeneti feltételei álltak fenn, miért nem találunk egymáshoz közel álló átmeneti fajokat? Ez a probléma már régóta nyugtalanít engem.
Az egyetlen magyarázat, amellyel Darwin elo tudott állni, az volt, hogy még nem találtak kello számú régészeti leletet. Feltételezte, hogy kello számú régészeti lelet feltárása és vizsgálata után nyomára akadnak a hiányzó láncszemnek.
Az evolucionisták, akik hittek Darwin jóslatában, a 19. század közepe óta kétségbeesett erofeszítésekkel keresik a hiányzó láncszemeket az egész világon. Minden erofeszítésük dacára egyetlen átmeneti alakot sem találtak. Az ásatások során elokerült valamennyi maradvány azt mutatta, hogy az evolucionisták hiedelmeivel ellentétben, az élet hirtelen, és teljesen kialakult formában jelent meg a Földön. Miközben elméletüket próbálták bizonyítani, az evolucionisták épp ellenkezoleg, megdöntötték azt.
Egy híres brit régész, Derek V. Ager, elismeri ezt a tényt, annak ellenére, hogy o maga evolucionista:
Felmerül az a probléma, hogy ha megvizsgáljuk a régészeti leleteket, akár a fajok, akár a rendek szintjén, újra és újra azt látjuk, hogy nem fokozatos evolúció ment végbe, hanem egy-egy csoport hirtelen megjelent, egy másik pedig eltunt.
Egy másik evolucionista régész, Mark Czarnecki a következo megjegyzést teszi:
A legnagyobb probléma, amely felmerül az elmélet bizonyítása során, az eltunt fajok maradványai, amelyek megorzodtek a Föld geológiai rétegeiben. Ezek a leletek sohasem utaltak még csak nyomokban sem Darwin feltételezett átmeneti alakjaira – ehelyett a fajok váratlanul jelennek meg és tunnek el és ez az anomália támasztja alá a teremtéselméletet, amely szerint minden fajt Isten teremtett.
A régészeti leletek hiányosságai nem magyarázhatók azzal, hogy még nem került elo kello számú maradvány, de egy nap majd elo fog. Az amerikai régész, R. Wesson, megjegyzi 1991-ben kiadott, A természetes kiválasztódáson túl címu könyvében, hogy „a régészeti leletek hiányossága valós jelenség”.
Tehát valós tény, hogy a régészeti leletek nem támasztják alá az evolúciót. Igencsak figyelemre méltó, hogy hiányzik bármiféle olyan lelet, ami alátámasztaná a fajok egymásból való kialakulását. A fajok általában változatlanok, vagy csaknem azok, hosszú idon keresztül, a fajok szinte soha, a nemzetségek pedig soha nem képezik újabb fajok oseit, hanem helyettesítik egymást, és a változás többnyire hirtelen, váratlanul következik be.
Az élet hirtelen és bonyolult formákban jelent meg a Földön
Amikor a földtani rétegeket és a régészeti leleteket vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az élo szervezetek egyidoben jelentek meg a Földön. A legrégibb rétegek, amelyekben osmaradványok találhatók, a kambriumból származnak, és korukat 500-550 millió évre becsülik.
A kambrium-kori rétegekben talált élolények hirtelen és váratlanul jelentek meg a régészeti leletek tanúsága szerint – nem voltak oseik. A kambriumból származó kozetekben csigák, háromkaréjos rákok, szivacsok, férgek, medúzák, tengeri sünök és más fejlett gerinctelenek maradványait találták meg. Az élolényeknek ez a színes mozaikja azt mutatja, hogy olyan sok fejlett élolény jelent meg olyan hirtelen, hogy ennek a csodálatos eseménynek a geológiai szakirodalom a „kambrium-kori robbanás” nevet adta.
Az ezekben a rétegekben talált életformáknak bonyolult szerveik vannak: szemük, kopoltyújuk, keringési rendszerük, és fejlett élettani sajátosságaik semmiben nem különböznek ma élo megfeleloik sajátosságaitól. Például a háromkaréjos rákok kétlencsés, fésus rendszeru szeme a tervezés csodája. David Raup, a Harvard, Rochester és Chicago egyetem geológiaprofesszora, azt mondja: „a háromkaréjos rákoknál olyan optimális tervezést figyelhetünk meg, amelynek kifejlesztésével egy mai jól képzett, kreatív optikai mérnök is nehezen boldogulna”.
Ezek a bonyolult gerinctelenek hirtelen jelentek meg, és egyáltalán semmi összeköto kapocs vagy átmeneti forma nincs közöttük és az egysejtu szervezetek között, amelyek oket megelozoen az egyetlen életformát képviselték.
Richard Monastersky, a népszeru evolucionista kiadvány, A földtudomány szerkesztoje, a következoket mondja a kambrium-kori robbanásról, ami teljes meglepetésként érte az evolucionistákat:
Félmilliárd évvel ezelott hirtelen megjelentek azok a rendkívül bonyolult élolények, amelyeket ma is láthatunk. Ez a pillanat, éppen a kambrium kor kezdete, körülbelül 550 millió évvel ezelott, jelzi azt az evolúciós robbanást, amely megtöltötte a tengereket a világ elso bonyolult élolényeivel. A nagy állattörzsek, amelyeket ma is megfigyelhetünk, már a korai kambrium korban is jelen voltak, és ugyanolyan mértékben különböztek egymástól, mint ma.
A kambrium-kori robbanás tüzetesebb vizsgálata jól mutatja, hogy micsoda hatalmas dilemmát jelent az evolúciós elmélet szempontjából. A legújabb kutatások alátámasztják, hogy csaknem az összes mai állattörzs – a rendszertan legalapvetobb kategóriái – váratlanul jelentek meg a kambrium korszakban. A Science magazin egyik 2001-es számában közzétett cikk azt írja: „A kambrium kor kezdete, körülbelül 545 millió évvel ezelott, az az idoszak, amelynek régészeti leletei között egyszeriben megjelenik az élolényeknek csaknem minden olyan törzse, amelyek még ma is dominálnak az élovilágban” . Ugyanez a cikk megjegyzi, hogy ahhoz, hogy az evolúciós elmélet alapján lehessen megmagyarázni ilyen bonyolult és egymástól eltéro élolénycsoportok megjelenését, nagyon gazdag régészeti leletekre kellett volna bukkanni, de ez mindezidáig nem bizonyult lehetségesnek:
Ez a differenciált evolúció és elterjedés is megkívánt volna valamilyen elotörténetet, amelyre azonban nincsenek régészeti leleteink. Továbbá az ízeltlábúak rendszertanának elemzései kimutatták, hogy a háromkaréjosok, akárcsak a mai rákok, az ízeltlábúak igencsak magas szintu ágát képviselik. De hiányoznak az állítólagos osökre utaló régészeti leletek. … még ha fel is fedezünk a korábbi eredetre utaló bizonyítékokat, megmarad a kihívás, hogy megmagyarázzuk: miért lehetséges, hogy oly sok állat mérete növekedett és páncélja fejlodött ki olyan rövid ido alatt a kambrium kor kezdetén.
Hogy a Földet hogyan népesíthették be az élolények olyan nagyszámú csoportjai olyan hirtelen, és hogy ezek a különbözo élolények hogyan jöhettek létre közös osök nélkül, olyan kérdés, amelyre az evolucionisták képtelenek választ adni. Az oxfordi zoológus, Richard Dawkins, aki az evolucionista gondolkodásmód egyik leglelkesebb terjesztoje, így ír errol a tényrol, amely alapjaiban érvényteleníti az általa védelmezett elméletet:
Például a kambrium kori kozetrétegek, amelyek csaknem 600 millió évesek, a legrégibbek, amelyekben a legfontosabb gerinctelen élolények maradványai megtalálhatók. És ezek közül sokat a fejlodésnek már rendkívül elorehaladott állapotában találunk, rögtön akkor, amikor legeloször megjelennek. Mintha csak odatették volna oket, mindenféle evolúciós elozmény nélkül. Mondanom sem kell, ez a hirtelen megjelenés igencsak fellelkesítette a teremtés híveit.
Ahogy Dawkins is kénytelen elismerni, a kambrium-kori robbanás fontos bizonyíték a teremtés mellett, mert a teremtés az egyetlen dolog, ami megmagyarázhatja a teljesen fejlett életformák megjelenését a Földön. Douglas Futuyma, a jónevu evolucionista biológus, elismeri ezt a tényt, és kijelenti: „Az élolények vagy teljesen kifejlodve jelentek meg a Földön, vagy nem. Ha nem, akkor már elottük is létezo fajokból kellett kifejlodniük, valamiféle módosulási folyamat során. Ha teljesen kifejlett állapotukban jelentek meg, akkor valóban valamilyen mindenható intelligencia kellett, hogy létrehozza oket.” Maga Darwin is elismerte ennek lehetoségét, amikor azt írta: „Ha valóban számos, ugyanahhoz a nemzetséghez vagy családhoz tartozó faj jelent meg egyszerre, az a tény végzetes volna elméletemre nézve, mely szerint a fajok lassú módosulással, természetes kiválasztódás útján jöttek létre.” A kambrium kor nem más, mint a Darwinnak adott kegyelemdöfés. Ezért vallja be a svájci paleoantropológus, Stefan Bengston az átmeneti formák hiányát, amikor a kambrium korról ír: „ez az esemény, amely Darwinra nézve is zavarba ejto, még mindig érthetetlen számunkra”.
Mint láthatjuk, a régészeti leletek azt mutatják, hogy az élolények nem primitív formákból fejlodtek ki, hanem hirtelen, már tökéletes fejlettségükben jelentek meg. Röviden, az élolények létrejötte nem az evolúció, hanem a teremtés eredménye.
A molekuláris elemzések is alátámasztják, hogy a kambrium kor eseményei cáfolják az evolúciót
A másik tény, ami igen sok fejtörést okoz az evolucionistáknak a kambrium korral kapcsolatban az élolények ma létezo osztályainak összevetése. Ezeknek az összehasonlításoknak az eredménye azt mutatja, hogy azok a taxonómiai csoportok, amelyeket eddig közeli rokonoknak tekintettek az evolucionisták, genetikai szempontból igencsak eltéroek, ami az „átmeneti forma” hipotézisét, ami különben is csak elméletben létezik, még bizonytalanabbá teszi. A Nemzeti Tudományos Akadémia 2000-ben kiadott évkönyvének egyik cikke beszámol arról, hogy a DNS-elemzések megcáfolták azokat az elméleteket, amelyek egyes taxonokat eddig átmeneti formának tekintettek:
A DNS-szekvencia elemzések új értelmet adtak a filogenetikai családfának. Olyan taxonokat, amelyekrol eddig azt hitték, hogy a komplexitás egymásra épülo fokozatait képviselik, most már sokkal magasabb szintre helyeznek a családfán. Ezzel eltunnek az evolúciós „átmeneti formák”, és kénytelenek vagyunk újragondolni a teremtés bonyolultságát…”
Ugyanebben a cikkben az evolucionista írók megjegyzik, hogy egyes kategóriák, amelyeket eddig átmenetnek tartottak, például a szivacsok, csalánozók, vagy a Ctenophorák nem tekinthetok annak az új genetikai felfedezések miatt, és el is vesztették a reményt az „evolúciós családfák” felvázolására:
Az új, molekuláris alapú rendszertannak van néhány fontos megfigyelése. A legelso az „átmeneti” kategóriák, aminek korábban a szivacsokat, csalánozókat, Ctenophorákat tartották, eltunte. … Elvesztettük a reményt, amely annyira általános volt a régebbi evolúciós érvelésben, hogy a fejlodés fokozódó bonyolultságon alapuló különbözo fokozatait visszakövetve rekonstruáljuk a „közös os” morfológiáját.”
| |||||||||||
18 Mart 2016 Cuma
4. FEJEZET: A RÉGÉSZETI LELETEK CÁFOLJÁK AZ EVOLÚCIÓT
Kaydol:
Kayıt Yorumları (Atom)
Hiç yorum yok:
Yorum Gönder