I. RÉSZ A DARWINIZMUS CÁFOLATA

I. RÉSZ
A DARWINIZMUS CÁFOLATA 

BEVEZETŐ: 
Miért pont az evolúciós elmélet?

Sokan gondolják, hogy az evolúciós elméletnek vagy a darwinizmusnak csak tudományos vonatkozásai vannak, és közvetlenül nem hat a mindennapi életre. Ez, természetesen, félreértés. Az evolúciós elmélet sokkal több, mint a biológiai tudományok egyszeru kerete – nem más, mint annak a megtéveszto filozófiának a megalapozója, amely oly sok embert vont hatása alá: a materializmusé.

A materialista filozófia, amely csak az anyag létezését fogadja el, az embert különbözo anyagok puszta keverékének tekinti, azt állítja róla, hogy nem több, mint egyfajta állat, és létezésének egyetlen célja a „küzdelem”. Bár a tudományon alapuló modern filozófiaként beszélnek róla, a materializmus voltaképp osi dogma, amelynek nincs tudományos alapja. Az ókori Görögországban megfogant dogmát a 18. század ateista filozófusai élesztették újra. Aztán a 19. században több tudományos tanba is beillesztették olyan gondolkodók, mint Marx Károly, Charles Darwin és Sigmund Freud. Más szóval, a tudományt eltorzították, hogy helyet adjon a materializmusnak.

Karl Marx made it clear that Darwin's theory provided a solid ground for materialism and thus also for communism. He also showed his sympathy to Darwin by dedicating Das Kapital, which is considered as his greatest work, to him. In the German edition of the book, he wrote: "From a devoted admirer to Charles Darwin"

Az elmúlt két évszázad a materializmus véres arénája volt. A materializmuson alapuló eszmék (vagy olyan ideológiák, amelyek a materializmus ellen érveltek, de alapelvei azonosak voltak a materializmuséval) állandó eroszakot, háborút és zurzavart hoztak a világra. A kommunizmus, amely 120 millió ember haláláért felelos, a materialista filozófia közvetlen következménye. A fasizmus, annak ellenére, hogy színleg a materialista világkép alternatívájaként állította be magát, elfogadta az alapvetoen materialista alapelvet, vagyis azt, hogy a haladás küzdelem által valósul meg, és ezzel elnyomó rendszereket, mészárlásokat, világháborúkat és népirtást hozott a világra.

E két véres ideológia mellett a materializmus az egyén és a társadalom etikáját is rombolta.

A materializmus megtéveszto üzenete, amely az embert olyan állattá alacsonyítja, amelynek létezése véletlenszeru, és senkinek nem tartozik semmiféle felelosséggel, lerombolt olyan erkölcsi oszlopokat, mint a szeretet, a kegyelem, az önfeláldozás, a becsület és az igazság. A materialisták mottója – „az élet küzdelem” – által félrevezetett emberek életüket pusztán érdekek harcának látták, ami viszont ahhoz vezetett, hogy a dzsungel törvényei szerint éltek.

Ennek a filozófiának a nyomai, amelyek nagy mértékben felelosek az elmúlt két évszázad ember okozta katasztrófáiért, megtalálhatók minden ideológiában, amely az emberek közötti különbséget a „konfliktus okaként” értelmezi. Ide tartoznak napjaink terroristái, akik azt tartják magukról, hogy a vallás fenntartói, pedig valójában az egyik legnagyobb bunt követik el azzal, hogy ártatlan embereket gyilkolnak.

Az evolúció elmélete, avagy a darwinizmus, az utolsó darab a kirakójátékban. Ez teremtette meg azt a mítoszt, hogy a materializmusnak tudományos alapjai vannak. Ezért írta Marx Károly, a kommunizmus és a dialektikus materializmus megalapítója, hogy a darwinizmus az o világnézetének „tudományos alapja”.

Azonban ez az alap igencsak korhadt. A modern tudományos felfedezések újra és újra azt bizonyítják, hogy az elterjedt hit, hogy a darwinizmusnak köze lenne a tudományhoz, igencsak hibás. A tudományos bizonyítékok teljes mértékben cáfolják a darwinizmust, és azt fedik fel, hogy létezésünk forrása nem az evolúció, hanem a teremtés. Allah teremtette a világot, minden élolényt és az embert is.

Ez a könyv azért íródott, hogy ezt a tényt megismertesse az emberekkel. Elso, törökországi kiadása óta sok más országban is emberek milliói olvasták és fogadták szívesen. A törökön kívül megjelent angol, olasz, spanyol, orosz, bosnyák, arab, maláj és indonéziai nyelven is. (Minden nyelvu kiadás szövege ingyenesen letöltheto a www.evolutiondeceit.com címrol)

A könyv hatását az ellenkezo nézet képviseloi is elismerték. A New Scientist cikket írt Harun Yahyáról „Burning Darwin” (Darwin elégetése) címen. Ez a vezeto darwinista magazin 2000. április 22-i számában „nemzetközi hosnek” nevezte Harun Yahyát, és hangot adott aggodalmának, hogy könyvei „mindenhol elterjedtek az Iszlám világban”.

A Science, az általános tudományos közösség vezeto folyóirata, hangsúlyozta Harun Yahya könyveinek hatását és magas színvonalát. A Science cikke, a „Creationism Takes Root Where Europe, Asia Meet” (A teremtéselmélet gyökeret ver Európa és Ázsia találkozásánál), a magazin 2001. május 18-i számában azt írta: „olyan magas színvonalú könyvek, mint Az evolúciós csalás vagy A darwinizmus sötét oldala az ország egyes részeiben nagyobb befolyással bírnak, mint a tankönyvek”. Ezután az újságíró értékeli Harun Yahya könyveit, amelyek létrehozták „a világ egyik legeroteljesebb anti-evolucionista mozgalmát az Észak-Amerikán kívüli világban”.

Bár ezek az evolucionista újságok elismerik Az evolúciós csalás fontosságát, nem válaszolnak rá tudományos érvekkel. Ennek az az oka, hogy ez nem is lenne lehetséges. Az evolúció elmélete tökéletes zsákutca, erre az olvasó is rá fog jönni, ha végigolvassa a következo fejezeteket. A könyv segít megérteni, hogy a darwinizmus nem tudományos elmélet, hanem áltudományos dogma, amelyet minden ellenbizonyíték és tudományos cáfolat ellenére a materializmus nevében tartanak fenn.

Reméljük, hogy Az evolúciós csalás még sokáig járul hozzá a materialista-darwinista dogma megcáfolásához, amely a 19. század óta vezeti félre az emberiséget. És reméljük, hogy emlékeztetni fogja az embereket életünk legfontosabb tényeire, mint az, hogy hogyan jöttünk létre, és hogy mik a kötelességeink Teremtonk felé.